Megvan!

Megvan az egymillió! Annyira izgultam, hogy sikerül-e? És igen!
Látom magam előtt, a hírnököt, ki a milliomodikat vitte be a célba, és mire odaért, annyit tudott csak szólni: „Győztünk!”, majd holtan esett össze. Az ő emlékére, a választások után futóverseny szervez majd az új kormány, „Futás a kopogtató cédulával” néven meghirdetve, vagy egyszerűen: „Cédula-futás” címmel. Ezt a versenyt, majd minden évben megrendezik, télvíz idején, hogy a mostoha körülményeket leküzdve is adózzanak a hős emlékének. A futást közutakon fogják bonyolítani – szigorúan az út jobb oldalán – és lezárják a fél várost, ha nem az egészet. Természetesen az útvonal nem érintheti a Gödröt, de érinti a Nemzeti Színházat.
Kizárólag magyar emberek nevezhetnek majd. Magyar úton, magyar futó, magyar cédulával fut! A cél a Hősök terén lesz, tribünt állítanak majd, ahonnan az ország első emberei (jaj, mit írtam!), első embere – így egyes számban – integet majd a versenyzőknek.
Este ünnepséget rendeznek a csónakázó tavon, ahol tutajon úszik majd a korona másolata és a korona őreinek másolata. Az esti lampionok a dicső győzelemre emlékezve (2010. április 25.) ajánló szelvényeket mintáznak majd.
A posta új „cédula bélyeget” ad ki, korlátozott példányszámban, a Nemzeti Bank kötvény bocsájt ki Első Magyar Kopogtató Papír néven, tízezres névértékben, 20-25 éves lejárattal – de minimum nyolc évessel. (Ezt majd később eldönti az országgyűlés, vagy a király.)

Az ősmagyarok Tibeti kalandozásának emlékére, elindul egy Himalája-expedíció. A Csomolungmán, a nemzeti lobogó mellé egy kopogtató cédulát is kitűznek. Másolatot. Az eredetit a Nemzeti Múzeumban őrzik majd, külön teremben. A látogatás diákoknak, tanároknak, nyugdíjasoknak, magyaroknak, ingyenes lesz –természetesen tárlatvezetéssel!

Befejezem, pedig nagyon sok minden van még a tarsolyomban! Például egy kitöltetlen ajánló szelvény.