2010. február 23., kedd

A közösség


Na, emberek! Én ezt nem értem! Aki ismer, most idézze maga elé azt, amikor alapjában véve jelentéktelennek tűnő ügyekben, levegőt kapkodva mondom a magamét!
………………………………………………………………………………………………….
Megvan? Akkor folytatom.
Mit láttam ma az egyik közösségi portálon? Az iwiw, amiről beszélek, írok.

Idemásolom amit láttam:

Csatlakozz, az utáljuk együtt Hajdú Pétert klubhoz! (ezt nem másoltam, csak idéztem)

"aki utállja HAJDU PÉTER-t,mert egy tehetségtelen majom-egyébként meg miért celeb ?mit tett le az asztalra? vagy már lóvéért is kap az ember oszkárt?

A klub saját szabályai
ha meglátod a tévében és feljön egy kis véres hányás akkor itt a helyed !!!
Sarka Kata jó bör de ha ezzel van akkor gratulálunk neki –KÖSZÖNJÜK "

A helyesírási hibákat direkt nem javítottam ki. Önmagában az is megérne néhány sort, de ezt most kihagyom. Az iwiw üzenő falán tettem néhány megjegyzést.

Kérdezem én, Renáta: tényleg vannak emberek, akik ahhoz gyűjtenek társakat, hogy utáljanak valakit? Egyedül nem olyan izgalmas? Ez viccesnek számít? Lehet, és az is könnyen előfordulhat, hogy túl sok Woody Allent olvasok, meg Monty Python-t nézek és nem elég kifinomult a humorérzékem.
Nem akarnék itt messzemenő következtetéseket levonni, de annyit azért megengedek magamnak: ez szánalmas!

Nem, nem! Én sem szeretek mindenkit! Akit nem szeretek, azt sem utálom. Még szépreményű Fásy Ádámot sem. Legyen boldog ő is, és Hajdú Péter is, meg azok is, akik közösen utálják őt.
Hogy van ez? Szerveznek majd klubnapokat, ahol összeülnek és csúnyákat mondanak rá? Esetleg bajuszt rajzolnak a fényképére, és kisatírozzák a szemét? És akkor ez nekik jó lesz? Ez a közösségi létük?

Csendben azért megjegyzem – hozzátéve, hogy nem kedvencem Hajdú Péter – helyesen írni biztosan tud. Valahogy csak elvégzett egy egyetemet. Még akkor is tény ez, ha esetleg csak magolt. Ettől persze még nem kell szeretni. Utálni meg pláne nem!

Az egészből a legszomorúbb, hogy egy rokonom csatlakozott ehhez a nagy ívű társasághoz.
A rokonaimról nem tehetek – hacsak nem veszem alapul a karma törvényét. Így viszont biztosan tanulnom kell ebből a dologból. Gondolom a minden élő tisztelete, és a végtelen türelem, mint két buddhista alapvetés megfelelő lecke lesz.

Megyek gyakorolni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése