Azért van jó dolog is a karácsonyban. Például a kirakodóvásár. Részemről nem bírom ezt a műfajt. Sem karácsonykor, sem máskor. Órákon át körözzek pultok előtt és érdektelen hülyeségeket nézegessek, esetleg vegyek egy ötszázadik bögrét, amire semmi szükségem, viszont iszonyú drága?
A kirakodóvásárok közönsége! Az igen! Régebben jártunk ilyen helyekre, csak azért, hogy az embereket nézzük: mi mindent képesek megvenni, csak azért mert közeleg a szeretet ünnepe, vagy Jézus születésnapja. Kinek-kinek kedve szerint. (Na persze Jézus nem ekkor született, de ez most mindegy)
Szóval a közönség. Pár éve nem hittem a szememnek, amikor láttam, hogy képesek megvenni azt a bizonyos bejárati ajtóra szerelhető beszélő és pislogó adventi koszorút, amit a tévében is reklámoztak. Nem egy embert láttam. Sorban álltak érte. És akkor ott vannak a műanyag betlehemek, amik villognak. Azt is megveszik, gondolom ki is teszik otthon valahova, mert szép.
A kedvenceim a gyertyák. Azt hiszem megemlékeztem már erről, de ismételjünk, hogy legyen a tudásunknak anyja.
Olyan gyertyákról beszélek, amiket Jézus, vagy Mária formára öntöttek. Na és hol a kanóc? A fejük tetején! És már látom magam előtt a vacsorát, ahol a legnagyobb szeretetben ül a család, a családfő ünnepélyesen meggyújtja Jézus fejét, és a vacsora során a fej szépen leolvad. Ha sok a fogás, meg még a desszertet is ennél az asztalnál eszik meg, Jézus, akár derékig is leolvadhat. Istenem, de szép!
Pár éve láttam ilyet Buddhában is, amit már végképp nem értettem. Volt a pult – a kirakodóvásárban - a pulton sorakoztak a Jézus és Mária gyertyák, fehérben, aranyban, színesben, csillámmal, és a sor végén ott volt Buddha, feje tetején egy kanóccal. Arra kíváncsi lennék, azt ki vette meg és milyen céllal? Karácsonyra? ????? Buddhista, és azért? ????? Nem tudom elképzelni, de abban biztos vagyok, hogy a nagy forgatagban gazdára talált kanócfejű Buddha is.
Ebben a témakörben nagyon szórakoztató még az internetes üdvözlőlapok sorozata. Tavaly kaptam olyat, hogy visítottam a röhögéstől. A Szent család, ahogy kell állt a bölcső mellett. (Mellesleg Mária ruhája villogott és a jászol is ki volt világítva, mint egy diszkó). Na, most a kép bal oldalán, nagy hóban jöttek a királyok. Hóban!! Könyörgöm! Hol volt ott hó? De! A háttérben hegyek és a hegyen három teve sétált. Igaz ellentétes irányba a királyokkal. ????? És mivolt még a képen? Rénszarvas! Kár, hogy nem mentettem el! Közkinccsé tenném. Hátha idén is megkapom, és akkor majd megmutatom.
És akkor még most jönnek a reklámok! Majd a híradóban elmondják, hogy figyeljenek oda az emberek, ha netán hitelre vásárolnának a nagy karácsonyi szeretetben, majd jön a reklámspot, ahol nulla százalékos kamattal hirdetik a kölcsönöket.
A karácsonyi reklámok legalja, viszont az ünnephez kötött gyógyszertukmálás. Mi is az üzenet? Jön a karácsony, jól telezabálod magad, teljesen feleslegesen, de semmi baj, mert vegyél be ilyen-olyan gyomorsav lekötőt, puffadás gátlót vagy bármit. Sokkal egyszerűbb lenne a régi hagyománynak hódolni. Lúdtollat letolni a torkon, ha már felétlenül hozzátartozik az ünnephez, a mértéktelen zabálás. Soha nem értettem, hogy minek kell a leves és a rántott hal után előrukkolni a töltött káposztával? Amikor eddig elér a vacsorázó társaság, már bőven este van. Még hátra van a gyertyagyújtás (Jézus formájú), ami után jöhet a bejgli. A gondos háziasszony az ajándékok kibontása után rögvest rohan az erkélyre a kocsonyáért, mert az is van ám! Minek? Hála a modern világnak éjfél körül már felszolgálhatja az aktuális emésztés könnyítőt is. Ami nem igazán használ, ezért mindenki boldogan hánykolódhat a túlterhelt gyomrával, egész éjjel.
A gyerekeket viszont sajnálom! Ők jó korán megszokják, hogy az ünnep erről szól. Tisztelet a kivételnek és igazi boldogság, öröm, szeretet a másképp nevelt gyerekeknek, akik nélkülözik az ünnepi gyomorrontást is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése