„Nevelhetünk-e valakit hazaszeretetre? Mintha azt mondanám: „Korbáccsal és szöges ostorral szeresd önmagadat.” … A haza te vagy, szőröstül-bőröstül, testi és lelki mivoltodban; ő szült, ő temet el, őt éled és fejezed ki, mind a nyomorult, nagyszerű, lángoló és unalmas pillanatokban, melyek összessége életed alkotja. S életed, a haza életének egy pillanata is.
Hazaszeretetre nem tudlak megtanítani: őrült az, aki önmagát tagadja…..A haza a végzet, személyesen is. Nem fontos szereted-e, vagy sem. Egyek vagytok….
A hazától ugyanis nem lehet várni semmit. A haza csak van. De az állam ad finom stallumot, csecse fityegőket szalonkabátodra, príma koncot, ha ügyesen szolgálod, ha füstölővel jársz körülötte, ha – férfiasan, kidüllesztett mellel – megvallod a világ előtt, hogy te szereted az államot, akkor is, ha kerékbe törnek. …Aki az államot szereti, egy érdeket szeret. Aki a hazát szereti, egy végzetet szeret. Gondolj erre, mikor hörögsz a dobogókon és melled vered.”
Tegnap erről írtam. Nem véletlenül nem tudtam így megfogalmazni. Nem vagyok Márai. Sem.
Nem is ezt kerestem, de itt nyílt ki a Füves könyv.
Hazaszeretetre nem tudlak megtanítani: őrült az, aki önmagát tagadja…..A haza a végzet, személyesen is. Nem fontos szereted-e, vagy sem. Egyek vagytok….
A hazától ugyanis nem lehet várni semmit. A haza csak van. De az állam ad finom stallumot, csecse fityegőket szalonkabátodra, príma koncot, ha ügyesen szolgálod, ha füstölővel jársz körülötte, ha – férfiasan, kidüllesztett mellel – megvallod a világ előtt, hogy te szereted az államot, akkor is, ha kerékbe törnek. …Aki az államot szereti, egy érdeket szeret. Aki a hazát szereti, egy végzetet szeret. Gondolj erre, mikor hörögsz a dobogókon és melled vered.”
Tegnap erről írtam. Nem véletlenül nem tudtam így megfogalmazni. Nem vagyok Márai. Sem.
Nem is ezt kerestem, de itt nyílt ki a Füves könyv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése