Mostanában sajnos (?) megint túl sok minden jut az eszembe, közben olykor elszorul a szívem, ezért volt egy kis szorongásos epizódom is. Pánik úr is megkörnyékezett, és majdnem hozzábújtam nagy bánatomban. Ekkor eszembe jutott Ákos: „most már megteszi bármi”. Jaj, dehogyis! Annyira nem lehetek nyomorult, hogy összebújjak a pánikkal. El is oldalgott szegény, pedig jelenleg ő az egyetlen hím egyed, aki ragaszkodik hozzám. Én elég válogatós vagyok. Ő nem kell. Egyetlen pozitív tulajdonsága a ragaszkodás. Ez közös bennünk. Ami szétválaszt, hogy ő hozzám ragaszkodik én meg leginkább a saját stabilitásomhoz. Most. Majd talán lesz más is.
A pánik olyan, mint a halál. Az is ragaszkodik. Nem volt még olyan ember, akit elengedett volna. Előbb, vagy utóbb mindenkit megszerez.
„Nem mintha félnék a haláltól. Csak nem akarok ott lenni, amikor bekövetkezik.”
Így vagyok én is. Halál és pánik ügyben is.
Tök jó, hogy a pánik nem olyan végleges, mint a halál. Itt vagyok én példának, milyen jól elboldogulok. Nagyon csalafinta pasi. Ahogy megneszeli a kis érzelmi labilitásomat, máris udvarolni kezd.
Szóval, nem szépítem kis híján elhagytam az önbecsülésemet a pánikkal való bíbelődés közben. A jó hír, hogy észrevettem, hogy bekerült a többi közé, amit éppen igyekszem kirakni magamból. Volt pát órám tegnap, amikor olyan nagyon ocsmánynak éreztem az életet.
Tök jó, hogy a pánik nem olyan végleges, mint a halál. Itt vagyok én példának, milyen jól elboldogulok. Nagyon csalafinta pasi. Ahogy megneszeli a kis érzelmi labilitásomat, máris udvarolni kezd.
Szóval, nem szépítem kis híján elhagytam az önbecsülésemet a pánikkal való bíbelődés közben. A jó hír, hogy észrevettem, hogy bekerült a többi közé, amit éppen igyekszem kirakni magamból. Volt pát órám tegnap, amikor olyan nagyon ocsmánynak éreztem az életet.
„Az egyetlen bajom az életemmel, hogy nem valaki más vagyok”
Milyen jó! Milyen jó, hogy mikor ez eszembe jutott nagyon nevettem és azonnal rájöttem, hogy ez egy pillanatnyi érzés. Én alapjában véve szeretek önmagam lenni. Még nevetni is szeretek magamon, mikor ilyenek forognak az agyamban.
Az sem lehet véletlen, hogy most ez a szarkasztikus humor került elő. Biztos ösztönös öngyógyítás, vagy védekezés a depresszív időjárás ellenében. Mit lehet tenni, ha ilyen rusnya idő van? Leginkább nevetni. Mondom én, aki pár éve még a késeket nézegettem rossz hangulatomban. Ez itten a fejlődés.
Eszembe jutott, hogy van egy ilyen is:
Milyen jó! Milyen jó, hogy mikor ez eszembe jutott nagyon nevettem és azonnal rájöttem, hogy ez egy pillanatnyi érzés. Én alapjában véve szeretek önmagam lenni. Még nevetni is szeretek magamon, mikor ilyenek forognak az agyamban.
Az sem lehet véletlen, hogy most ez a szarkasztikus humor került elő. Biztos ösztönös öngyógyítás, vagy védekezés a depresszív időjárás ellenében. Mit lehet tenni, ha ilyen rusnya idő van? Leginkább nevetni. Mondom én, aki pár éve még a késeket nézegettem rossz hangulatomban. Ez itten a fejlődés.
Eszembe jutott, hogy van egy ilyen is:
És még az is eszembe jutott, hogy nem akarok normális lenni. Egyelőre emiatt nem is kell nagyon aggódnom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése