2009. június 7., vasárnap

Megtaláltam!

Imádkozáskor kérdezünk Istentől, a meditációban meghallgatjuk a választ.
Valamikor, valahol olvastam ezt. Tetszik és igaznak tűnik. Imádkozni nem olyan bonyolult, de meditálni! Lehet próbálkozni! (Remek könyveket lehet kapni, még olyat is, aminek az a címe, hogy Gyors meditáció. Ez a csúcsbaromság itt a nyugati féltekén.)
Szerintem az ima és a meditáció között van a jóga és a mantrázás. A jógáról majd írok máskor (valószínűleg egy kisebb regényt), a mantrázásról viszont most.
A mantrázás szerintem segít abban, hogy az agyunk ne foglalkozzon sok hülyeséggel, hanem egy valamire koncentráljon. Ez egy lépcsőfok ahhoz, hogy előbb-utóbb majd sikerüljön semmire sem gondolni. A mantrák nem elképzelhető szent szövegek, még azok számára, sem akik netán értenék az eredeti szanszkrit vagy hindi szavak jelentését. Tehát, nem keletkeznek képek az agyban, miközben mondják, éneklik a szöveget. A mantráknak erejük van, és tényleg egészen fura tudatállapotot okoznak, főleg ha egyszerre többen mantráznak.
A legerősebbnek tartott hindu mantra a Gayatri mantra. 108-szor ismétlik.

Ma kezembe került a cd, amin rajta van a Gayatri. Gondoltam, nosza, hadd szóljon, amíg fürdök. Teleengedtem a kádat, jó sok habot csináltam és megpihentem benne. Pár perc után jöttek az egészen elképesztő gondolatok. (Én csak úgy hallgattam a mantrát, nem énekeltem.)
Először is Einstein jutott eszembe. Einstein, amikor nem tudott valamilyen problémát megoldani, beült a kádba, akár több órára is, ellazult és egyszer csak bekúszott a megoldás. Einstein intuitív volt. Ahogy én is. No, nem mintha párhuzamot akarnék vonni önmagam és a fizikus között (dehogynem!), de van néhány figyelemre méltó közös bennünk. Véletlenek meg ugye nincsenek!
Először is, víz-jegyben született. (Halak) Nem véletlen, hogy ő is szeretett a kádban üldögélni, ahogy én is. Mert a Halak és a Rákok is imádják a vizet.
Másodszor, a születési száma: 33. Az enyém ugyan 6, de a 3+3 együtt pontosan 6. (a 33 erős érzelmi rezgésű mesterszám, és ezért tovább kell redukálni, így lesz belőle 6) Az én születésnapom is 3, ami az isteni szám, ebből Einsteinnek rögtön kettő jutott.
A természettudományhoz való viszonyunkban is van egy erős közös vonal. A kételkedés. Ami kicsit az én rovásomra rontja képet, hogy amíg Einsteinnél ezt a kételkedést, a tudás generálta, nálam a nem tudás. Na, jó ezen túl is léphetek! Nem ez a fontos! A lényeg, hogy szigorúan tudományos alapon bebizonyítottam zsenialitásomat. (Most már egy lépésre vagyok attól, hogy ráébredjek, mi a francnak az a részecskegyorsító, hogy marad fent a repülő, miért nem süllyed el a hajó, hogy van az áram a konnektorban, hogy beszél a bácsi a rádióban? Lassan tudom már használni a telefonomat is!)

A kádban ülve, a Gayatri mantrát hallgatva én is megkaptam egy választ. Ez bónuszként jött, mert mostanában nem kérdeztem, nem foglalkoztam vele. Lehet, hogy éppen ezért vált egy pillanat alatt egyértelművé, hogy mi is az én dolgom itt a Földön? Tudom! Pofon egyszerű. Egyetlen dolog van az életemben, amivel kapcsolatosan soha nem ért kritika, nem cáfolták, nem kételkedtek benne, és ami evidensen hozzám tartozik, ami meghatároz engem.
Nagyon gyorsan előkerestem a horoszkópomat. (Négy hónapig tartott, amíg elkészültem vele. Nagyon sokat kellett számolnom. Itt is egy einsteini kapcsolat!) Tudtam, hogy mit fogok látni. Igen, a horoszkópom egyértelműen mutatja azt, amire a kádban rájöttem, nem beszélve a számaimról.
Na és mi az? Nem mondom meg! Van két ember, aki megtudhatja, ha kérdezi. Nekik úgysem lesz újdonság.

Ez a szöveg:

OM bhur bhuvah svāhātat

savitur varenyam

bhargo devasya dhīmahi

dhiyo yo nah prachodayāt.



2 megjegyzés: