Tegnap délután eléggé elcsigázottan értem haza. Fáradt voltam és nyűgös is. A munkahelyemtől cipeltem magammal kétszatyornyi macskaeledelt és nagyon okos módon még hazafelé vettem egy kis kaját és egy zacskó macskaalmot. (öt kg) Kezem leszakadt, melegem is volt, meg elegem is.
Estére a boldog tudatban leledztem, hogy nem kell ma dolgozni menni. Ekkor ért a csapás. Be akartam kapcsolni a tv-t. Nem sikerült. Nálam digitális adás van. Ez számomra csak annyit jelent, hogy van egy plusz készülékem (set box, azt hiszem.), és ezáltal egy plusz távkapcsolóm is. No, ez a set box tegnap nem működött.
Szőkeként teljesen normális reakció lett volna, ha becsukom a szemem és visítani kezdek. Nem, nem! Én nem ezt tettem! Gondolkodni kezdtem, hogy mi lehet a hiba? Arra viszonylag gyorsan rájöttem, hogy nem a távkapcsoló eleme merült le és azt is felfedeztem, hogy a probléma a készülék hátuljánál keresendő, ahol különböző dugók csatlakoznak bele. Mi van ott hátul! Ebbe a kis szerkentyűbe négy féle dugó van bedugva. Ezen elmerengtem egy kicsit és nem értettem semmit. Ezért kihúztam a dugót a konnektorból. (áramtalanítottam!) Minek is? Fogalmam sincs, de azt legalább tudtam, hogy micsoda. Visszadugtam (áram alá helyeztem) és nem történt semmi. Továbbra sem működött. Érthetetlen!
A teljes képhez hozzátartozik, hogy egy kupacban van a tv, DVD, videó és egy erősítő, és minden mindennel össze van kötve. Tehát én tv-t is erősítőn keresztül hallgatom. Ja, és még a konyhai kis tv –be is a szobából megy egy zsinór. Az antenna, azt hiszem. No, igen és az antennák Van az erősítőhöz, a videóhoz, tv-hez, meg ehhez a digitális ketyeréhez. Szóval a zsinór-kavalkád, ami ott hátul van elég ijesztő számomra. Nem is mertem semmihez sem nyúlni, mert féltem, hogy még a cd-t sem tudom hallgatni, akkor meg hogy jógázom reggel?
Telefon. Ez volt a következő sokk. Nem részletezem –talán egy következő kisregényben – hogy számomra a telefonkészülék is idegenszerű eszköz.
A trauma akkor ért, amikor elmondtam a műszaki segítségnek, hogy mi a bajom a tv-vel és ő megkérdezte: és analóg adás van? (itt kéretik elképzelni engem –szőkén-, ahogy egy nagy kérdőjel megjelenik a fejem felett, kis csilingelő hang kíséretében!) Huhú! Megkérdeztem: hol? Szegény ember! Mit válaszolhatott volna? A tv-ben! Rávágtam, hogy igen és persze elképzelésem sem volt semmiről. Felvette a hibát és mondta, hogy majd jönnek. Kedves volt, udvarias. Most remélem, pihen, mert ennél többet beszéltünk és szerintem nagyon elfáradhatott, hiszen már este nyolc óra volt.
Ezzel az analóg dologgal bogarat ültetett a fülembe. Keresni kezdtem, a zsinór-rengetegben az analógia nyomát. Találtam valamit, ami beleillet a tv egyik nyílásába. (Analógia, hasonlóság, ugyebár! Mire jó az a sok olvasás?!) Bedugtam. És akkor lett adás a tv-ben! A másik, a digitális cucc ettől még nem működött.
Felvirradt a mai nap. Telefonon keresett egy másik udvarias férfi, hogy itthon vagyok-e, mert tíz perc múlva itt lenne és megnézné mi a gond azzal a digitális dobozkával. Tíz perc múlva meg is érkezett. Ahogy kell: kék overállban. Kis ládikó is volt nála, amiben érdekes fémeszközöket hozott. (szerszámos-láda?)
Nem is kérdezett semmit, igaz én mondtam neki előre, hogy nem nagyon tudok szakszerű válaszokat adni semmire. A következő történt: odament a kis digitális dobozhoz, lehajolt, felvett egy zsinórt, beledugta és lett adás! Háááát! Elég kellemetlenül éreztem magam és próbáltam menteni, helyzetet, hogy én is erre gondoltam és én is bedugtam valamit a tv-be. Mondta, hogy látja, kár volt és mosolygott. Hivatkoztam a hajszínemre és nagyon bájosan mosolyogtam. Erre persze elgyengült az istenadta és beállított még valamit, amitől jobb lesz nekem. A tv adásom. Ez így is lett, és azt hiszem jól tettem, hogy nem mondtam el: engem alapjában véve nem érdekel a tv adás. Ünnepnap idejön a nagy semmire…..elég ciki lett volna.
Ezek után még leült, hogy kitöltsön egy papírt. Azt mondta, hogy hazudik valamit. (nem nekem, hanem a szolgáltatónak). Helyeseltem buzgón, tegye csak! Így aztán beírta, hogy szoftvert frissített. Így csak 1000 forintot fizettem. Állítólag, ha az igazat írja be a megfelelő rovatba, akkor 4700 forint lett volna a díj. Nem értem, egy dugót bedugni egy lyukba, többe kerül, mint valami hókuszpókusz a programon?
Vagy lehet, hogy feleslegesen hívtam ki a szervizt?
Estére a boldog tudatban leledztem, hogy nem kell ma dolgozni menni. Ekkor ért a csapás. Be akartam kapcsolni a tv-t. Nem sikerült. Nálam digitális adás van. Ez számomra csak annyit jelent, hogy van egy plusz készülékem (set box, azt hiszem.), és ezáltal egy plusz távkapcsolóm is. No, ez a set box tegnap nem működött.
Szőkeként teljesen normális reakció lett volna, ha becsukom a szemem és visítani kezdek. Nem, nem! Én nem ezt tettem! Gondolkodni kezdtem, hogy mi lehet a hiba? Arra viszonylag gyorsan rájöttem, hogy nem a távkapcsoló eleme merült le és azt is felfedeztem, hogy a probléma a készülék hátuljánál keresendő, ahol különböző dugók csatlakoznak bele. Mi van ott hátul! Ebbe a kis szerkentyűbe négy féle dugó van bedugva. Ezen elmerengtem egy kicsit és nem értettem semmit. Ezért kihúztam a dugót a konnektorból. (áramtalanítottam!) Minek is? Fogalmam sincs, de azt legalább tudtam, hogy micsoda. Visszadugtam (áram alá helyeztem) és nem történt semmi. Továbbra sem működött. Érthetetlen!
A teljes képhez hozzátartozik, hogy egy kupacban van a tv, DVD, videó és egy erősítő, és minden mindennel össze van kötve. Tehát én tv-t is erősítőn keresztül hallgatom. Ja, és még a konyhai kis tv –be is a szobából megy egy zsinór. Az antenna, azt hiszem. No, igen és az antennák Van az erősítőhöz, a videóhoz, tv-hez, meg ehhez a digitális ketyeréhez. Szóval a zsinór-kavalkád, ami ott hátul van elég ijesztő számomra. Nem is mertem semmihez sem nyúlni, mert féltem, hogy még a cd-t sem tudom hallgatni, akkor meg hogy jógázom reggel?
Telefon. Ez volt a következő sokk. Nem részletezem –talán egy következő kisregényben – hogy számomra a telefonkészülék is idegenszerű eszköz.
A trauma akkor ért, amikor elmondtam a műszaki segítségnek, hogy mi a bajom a tv-vel és ő megkérdezte: és analóg adás van? (itt kéretik elképzelni engem –szőkén-, ahogy egy nagy kérdőjel megjelenik a fejem felett, kis csilingelő hang kíséretében!) Huhú! Megkérdeztem: hol? Szegény ember! Mit válaszolhatott volna? A tv-ben! Rávágtam, hogy igen és persze elképzelésem sem volt semmiről. Felvette a hibát és mondta, hogy majd jönnek. Kedves volt, udvarias. Most remélem, pihen, mert ennél többet beszéltünk és szerintem nagyon elfáradhatott, hiszen már este nyolc óra volt.
Ezzel az analóg dologgal bogarat ültetett a fülembe. Keresni kezdtem, a zsinór-rengetegben az analógia nyomát. Találtam valamit, ami beleillet a tv egyik nyílásába. (Analógia, hasonlóság, ugyebár! Mire jó az a sok olvasás?!) Bedugtam. És akkor lett adás a tv-ben! A másik, a digitális cucc ettől még nem működött.
Felvirradt a mai nap. Telefonon keresett egy másik udvarias férfi, hogy itthon vagyok-e, mert tíz perc múlva itt lenne és megnézné mi a gond azzal a digitális dobozkával. Tíz perc múlva meg is érkezett. Ahogy kell: kék overállban. Kis ládikó is volt nála, amiben érdekes fémeszközöket hozott. (szerszámos-láda?)
Nem is kérdezett semmit, igaz én mondtam neki előre, hogy nem nagyon tudok szakszerű válaszokat adni semmire. A következő történt: odament a kis digitális dobozhoz, lehajolt, felvett egy zsinórt, beledugta és lett adás! Háááát! Elég kellemetlenül éreztem magam és próbáltam menteni, helyzetet, hogy én is erre gondoltam és én is bedugtam valamit a tv-be. Mondta, hogy látja, kár volt és mosolygott. Hivatkoztam a hajszínemre és nagyon bájosan mosolyogtam. Erre persze elgyengült az istenadta és beállított még valamit, amitől jobb lesz nekem. A tv adásom. Ez így is lett, és azt hiszem jól tettem, hogy nem mondtam el: engem alapjában véve nem érdekel a tv adás. Ünnepnap idejön a nagy semmire…..elég ciki lett volna.
Ezek után még leült, hogy kitöltsön egy papírt. Azt mondta, hogy hazudik valamit. (nem nekem, hanem a szolgáltatónak). Helyeseltem buzgón, tegye csak! Így aztán beírta, hogy szoftvert frissített. Így csak 1000 forintot fizettem. Állítólag, ha az igazat írja be a megfelelő rovatba, akkor 4700 forint lett volna a díj. Nem értem, egy dugót bedugni egy lyukba, többe kerül, mint valami hókuszpókusz a programon?
Vagy lehet, hogy feleslegesen hívtam ki a szervizt?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése