Hús bennem

Itt az ideje, hogy beszámoljak fizikai, biológiai működésemről. A lelkemről, időről időre felteszek ide néhány röntgenképet, hát most legyen itt egy gyenge ultrahang a fizikai valómról is.

Az ember, így én is, olykor megkíván ezt-azt. Saját okosságom szerint, nem szabad megtagadni azt, amit a test kíván. Meg kell neki adni, nem szabad szenvedni hagyni. (rím! ritmus! hoppá!) Nem hiszek az aszkézisben, legalábbis az én szintemen. A jógik, meg a szaduk mások.

Megtörtént velem is a megkívánás. Nagyon. Pár hete eszem megint húst, illetve ettem, mert tegnap befejeztem. A hal marad, azt régebben is ettem már és nem volt semmi gondom. Na, de a hús!

Napok óta nem tudtam mi a bajom. Nulla energia, állandó teltségérzet, fejfájás, lehangoltság, lelassulás. Szombaton vettem észre, hogy a jóga is nehezen megy. Nem tudok úgy lélegezni, ahogy azt a jógában megtanultam, mert a hasam állandóan tele van. És akkor ráébredtem a nagy igazságra, amit a vegetáriánusok előszeretettel hangoztatnak. A hús emésztése folyamatosan energiát vesz el az embertől. Majd jól rám dobálják a húsevők a köveket – már akik ezt olvassák – de akkor is azt mondom, hogy az ember nem ragadozó. A ragadozó állatoknak óriási kirobbanó energiára van szükségük a vadászathoz. A zsákmány megszerzéséhez viszonylag rövid idő alatt kell nagy energiát kifejteni, a szervezetet csúcsra járatni. Oszt’ megvan a zebra, egy ültő helyében megeszi őt az oroszlán, majd egy hétig emészti. Nem mozdul. Alszik. A növényevő állatoknak egész nap kiegyensúlyozott energiaszintre van szükségük, mert a táplálékukat folyamatosan, egész nap veszik magukhoz. Ráadásul még éberség sem árt nekik, hiszen állandóan leselkedik rájuk a ragadozók veszedelme.

Szerintem az embernek sokkal inkább szüksége van egy állandó, normális energiaszintre és éberségre. Ezt én mondom, mert én éreztem azt, hogy az újbóli húsevéssel csak rossz tapasztalatim lettek. Leginkább a fáradtság lepett meg.

A hajam is fénytelenné és rugalmatlanná vált. A bőröm is katasztrofális állapotban van.

Egyébként szerintem a hús nem is finom.

Itt van még a pszichés része a húsevés dolognak. Egyfelől kifejezetten rosszul esik nekem, hogy helyes kis állatok húsából ettem. Aztán a hangulatváltozás. Nem szeretem a kedvetlenséget sem, de az kifejezetten megijesztett, hogy a gondolkodásom is lelassult. Nulla ötlet, nulla humor, nulla szarkazmus, nulla irónia. Nem tudok gyorsan reagálni dolgokra, olyan mintha aludna az agyam. Ezt a luxust nem engedhetem meg magamnak, figyelembe véve az egyébként sem oly dús szellemi képességeimet.

Én nem térítek, nem osztom az észt, de én mondom, Renáta: nem jó a húsevés. Én mondom, mert ez itt az én blogom és azt mondok itt, amit akarok. Alig várom, hogy visszakapjam az egy hónappal ezelőtti testemet, ami tiszta volt, könnyű és rugalmas.

Ez történt biológiailag. Ezt most itt jól megerősítem egy nálam okosabb ember véleményével, aki szintén vegetáriánus volt. Albert Einstein szólott így: „A vegetáriánus életmód, pusztán az emberi temperamentumra való fizikai hatása miatt is, rendkívül pozitívan tudná befolyásolni az emberiség sorsát.”

Ezért az egész nagy okosságért és a saját bőröm történt megtapasztalásért megjutalmazom magam ezzel a zeneszámmal, amelyet igencsak ügyesen sikerült a szerzőknek megalkotniuk. Mert ez a zene jó. Én meg örülök neki. Ma egész nap.