Asztal

Bútort kell vennem. Nem szeretek vásárolni. Nézelődni pláne nem szeretek. Most muszáj.

Kézenfekvő volt, hogy először az interneten megnéztem, hol találok meg mindent egy helyen, ami nem IKEA. Mert az szar is, ronda is, meg drága is.

Találtam egy áruházat. Tegnap felkerekedtem, odamentem, nézelődtem és kérdezősködtem.

Ráadásul megtaláltam azt az ebédlőasztalt, amit mindig is szerettem volna. (Lásd a mellékelt fotót!) Nem fogom megvenni, mert nem praktikus.

A bútorbolti kóválygás közben rájöttem, hogy nekem bizony segítség kell. Nosza, odamentem egy férfiemberhez, aki ott dolgozik. Figyeltem nagyon hogy kit kérdezek, nehogy úgy járjak, mint az OBI-ban, ahol egy vásárlót néztem eladónak és kikészítettem a festéssel kapcsolatos kérdéseimmel. Most megtaláltam az illetékes személyt, ami nem volt nehéz, mert olyan rikító színű pólóban mászkáltak, hogy nem lehetett nem észrevenni őket, és még nagy betűkkel rájuk is volt írva a bolt neve. Ebből is látszik, hogy mennyire fejlődőképes vagyok.

Mondtam az embernek, hogy lenne nagyon sok kérdésem, ő meg nagyon készségesen rendelkezésemre állt, hogy válaszoljon. Nem szívesen írom le az összes felmerülő problémámat, amit elővezettem az eladónak, csak azt az egyet, amitől szegénynek fennakadt a szeme.

Szóval van az a bizonyos asztal, ami kinyitható, kör alakú és középen van egy lába. Nagyon szép. Nem is nagyon drága. Az asztal közepén van egy toldási lehetőség, hogy nagyobbra lehessen nyitni. Mert ez asztal mindent tud. (mégsem fogom megvenni).

Nézegettem, kerülgettem az asztalt, majd megkérdeztem a szakembert, hogy ha az asztalt kinyitjuk, azaz a toldást használjuk, attól az még ovális marad?

Olyan érdekes arcot vágott a pasi, hogy éreztem, nagyon szőkét kérdeztem. Pár pillanat múlva biztos voltam a válaszban is. Nem hagyott kételyek között az eladó: „gondolkodjunk el ezen!” - mondta. Én meg vigyorogtam. Nagyon meggyőzően elmondta nekem, hogy elég régóta dolgozik ebben a szakmában, de nem volt még rá példa, hogy egy kerek asztal, hirtelen szögletessé vált volna, így bátran ajánlja nekem, vegyem meg, ne féljek. Elnézést kértem: „bocs, gyenge a térlátásom”. Ekkor már nem tudta elrejteni a nevetést: „akkor ezt asztalt ön, most síkban látja?”

Ezek után kicsit csalódott volt, amikor ott előtte megvilágosodtam: nem is kerek asztal keresek, mert az több helyet igényel.

Minden esetre megbeszéltük, hogy majd amikor megyek, bútort megrendelni őt keresem személyesen. Gondolom, azt hiszi, hogy újabb meglepetéskérdéssel már nem tudok előállni. Meg fog lepődni.