Nem tudom, de írok róla...

Megnézhetném az értelmező kéziszótárban (is), hogy mit jelent az, hogy tudat? Rájöttem, hogy nem tudom mi az? Nem nézem meg sehol, mert biztosan más fogalmakkal van körülírva és akkor meg a más fogalmakat kell esetleg megnéznem.
Amikor a hinduizmussal kezdtem foglalkozni, olvastam, hogy a Brahman-nak (ő a világegyetem létezésének ősoka) nincs meghatározása, mert nem lehet. Csak azt lehet meghatározni, hogy mi nem Brahman.
A tudattal kapcsolatban ez még nehezebbnek tűnik. Egy dolgot biztosnak látok: a tudat állandóan változik. Talán a beérkezettek tudata állandósul. Az meg maga a megvilágosodás.

Azt hiszem, hogy a tudat nemcsak magától változik, hanem folyamatosan módosítja is az ember. Talán az ember elemi igénye, hogy kiszálljon a racionalitásból – nem tudván, hogy a módosult tudata éppoly racionális, ez csak definíció kérdése. Módosítgatunk is mindenféle eszközökkel. Pszichotikumokkal és pszichózissal. Vannak ugye a szerek, meg vannak az egyebek.
Engem az egyebek érdekelnek. Azt hiszem egy igazi ima, máris tudatot módosít. Vagy fordítva: módosult tudatban érvényes a fohász. Nem nagyon hiszem, hogy ha bemegyek egy építménybe – nevezzük ezt templomnak – és ott valamilyen szakrális testhelyzetet felvéve, elismétlek egy megtanult szöveget, bármit is érne. Jézus szerint sem kell templom, sem közönség, sem előre megírt szöveg, ahhoz hogy Istennel (nevezzük így) kapcsolatba kerüljünk. Az ima nem kérések sorozata és nem hálálkodás. Az ima személyes kapcsolat valamilyen elemi erővel. Kinek, mit mond a hite. Az biztos, hogy ehhez másfajta éberség szükséges, mint egy másodfokú egyenlet megoldásához.
Nem fedezem fel a spanyolviaszt, ha a zenét is megemlítem. A zene alapvetően azt a célt szolgálta, hogy rítusokat erősítsen és kapcsolatot teremtsen ember és ember, ember és fensőbb tudat között. Az ősi zenék nem arról szóltak, hogy az ősemberek kiültek a barlang elé, szép ünneplő mamutbőrben és meghallgatták zenész ősembertársuk hangszeres tudását.
A jó zene ma sem erről szól. Teljesen mindegy a műfaj. A jó zene tudatot módosít. Ezért mennek az emberek koncertre. Olyan élményre vágynak, ami megfogalmazhatatlan. Úgy mondják, hogy kikapcsolódnak, meg elringatja őket, meg megrázza őket stb.
Más lesz a tudatállapotuk, mint betonozás közben -és ez jó nekik.
Megváltozik éberségünk, amikor futunk, úszunk, bármilyen intenzív mozgást végzünk. Tudom én, hogy adrenalin, meg hormonok - tök mindegy a hatás szempontjából. A motiváció az érdekes. Szerintem kevés ember fut azért, mert futás közben folyamatosan tudatában van annak, hogy szép lesz a lába. Ez ideig, óráig elég motiváló. Hosszú távon kell az a lelki, vagy szellemi élmény is, ami újra és újra elindítja a jóembert a futópályán. Egy pont után már kit érdekel, hogy mennyire izmos a vádli?
Vajon miért mennek az emberek „nagy- gyűlni”? A közösségi élményért. Nem hiszem, hogy csak a szónokért. Azért nem hiszem, mert voltam már én is ilyen nagyon nagy gyűlésen. Lehet látni az emberek arcán, hogy megmódosul a tudatuk. Nyilván ezt használják, és kihasználják a szónokok. Igazság szerint, azokról a helyekről mindig eljöttem, ahol nem éreztem valami nagyon „mást”, mint a „normális”, azaz olyat, amit felemelőnek szoktak mondani.

És a szex. Csak remélni merem, hogy az emberek nagy többsége számára több ez, mint genitális akció és interakció. Nincsenek erről tapasztalataim, hiszen koncerten, vagy bármilyen egyéb rendezvényen volt alkalmam megfigyelni embertársaimat. Szex közben maximum egy embert tudnék megfigyelni, illetve magammal együtt kettőt. Feltételes módban – mert megfigyelésről szó sincs. Merthogy a szex a legjobb tudatmódosítók egyike, jelentem ezt ki annak ellenére, hogy semmilyen drogot nem használtam még, és még részeg sem voltam soha. Így nem tudom mihez képest jelentem ezt ki? Az is lehet, hogy nagyon korlátolt vagyok, de nekem egyelőre megfelel a kizökkenés e módszere.(is) Eddig bevált.
Sajnos nem én fedeztem fel a szex ilyen irányú, áldásos mellékhatását, hiszen erről szól a tantra, de még a tao is, nem beszélve a zenről. A zen eleve azt tanítja, hogy amit csinálsz, száz százalékosan tegyed. Teljes agyaddal, lelkeddel. Legyen az evés, séta és legyen szex!
Én itt vagyok megrekedve. A tantra nagyon izgalmas dolog – főleg, ha a testiség részét vesszük – de a célja mégiscsak az, hogy elmúljon a vágy. Azaz megvilágosodj, szex által. Amennyiben ez bekövetkezik, egy dolog biztosnak látszik: állandósul a tudatod. Nem tudom, melyik hindu isten felé küldjek hálát – a korábban leírtakkal ellentmondva – hogy én még ettől nagyon messze vagyok. Inkább vállalnám az állandóan változó, különböző szintű éberségeim váltakozását.

Hova jutottam el ezzel az egésszel? Az elején még nem gondoltam volna, de itt vagyok a „Szeretkezz! Ne háborúzz!” ösvényen. Nem fogom kihagyni a demagógnak címkézhető, de általam üdvösnek tartott iránymutatást.
Sokkal jobb lenne mindenkinek, ha nagyon magas szinten művelné a szeretkezést. Egyrészt az energiáit hasznosíthatná, másrészt nem kevés örömet okozna magának és társának. Tőlem akár több társnak is egyszerre. Sokkal jobb tevékenység, mint gyűlés után kukákat borogatni, hogy a megnövekedett adrenalin szint csökkenjen.

Meggyőződésem, hogy az embernek igénye van a tudatmódosításra. Megkockáztatom: nem egészséges, ha valaki semmilyen ez irányba ható tevékenységet nem művel. Választék van, mindenki megtalálhatja a kedvére valót. A kreatívabbak akár ötvözhetik is a különböző dolgokat. Lehet például zenét hallgatni futás közben. Koncerten talán nem praktikus szeretkezni, de utána bátran csak! Szex közben lehet Istenhez szólni. Szokták is emlegetni…
Soroljam még?