Nem adom el a lakást! Már múlt héten eldöntöttem. Senkinek nem adom oda, mert egyébként is tök jó ez a lakás, és különben is ne akarjon itt lakni senki! Menjen máshova! Ne nyüzsögjön itt nekem, hogy meleg van-e nyáron, meg naplemente után miért nincs világos, és különben is ki kellene ütni a falat a fürdőszoba és az egyik szoba között. Volt olyan is, aki azt mondta, hogy ő erre a lakásra három milliót költene, ezért annyit engedjek az árból. Kérdeztem tőle, hogy miért nem akar húszmilliót költeni és akkor fizetek neki egymillió forintot és elköltözök.
És olyan is volt, aki azt hitte, hogy kertkapcsolatos a lakás. A negyediken.
Nem tudom, hogy tényleg ekkora-e a hülyék aránya, vagy csak hozzám érkezett meg az összes biztosan lakást választó polgár közül a barmok sokasága? Vagy már a lakásom is annyira hülye a hirdetéseken, hogy ilyeneket vonz?
Egy szó, mint száz: maradok.
Fentiek okán a blogom is fel fog pezsdülni, mert elhatároztam a következőket: kifestek, a nagyobbik kisszobát lefedem laminált parkettával, majd e műveletek után átköltözöm a nagyobbik kicsi szobába. Akkora hálószobám lesz, hogy csak, na! Akkora Síva-lingamot is veszek, hogy győzzenek csodálkozni, akik látják! És veszek még Káma-szútra faliképet, mert sokkal több hely lesz a falon!
Kedves ismerőseim és barátaim készülhetnek, hiszen pályázatokat fogok kiírni. Elsősorban a padlóburkolat ügyében. Nálam nehéz pályázni. Nem jöhet ide akárki, hogy segítsen nekem! Nem úgy van az, hogy megérkezünk, szakszerűen lerakjuk a padlót, aztán hazamegyünk! Engem közben szórakoztatni kell! Nem beszélve a Johnny Depp megfelelésről – azaz bármilyen pályázatom első számú nyertese, az aki Johnny Depp.
Festeni egyedül is tudok, és bútorokat is tudok ki-be tologatni, az újonnan lerakott parkettán. Nehogy már emelgessem!
A munkák előtt majd rendre beszámolok kalandos vásárlásaimról a különböző szaküzletekben, különös tekintettel az ott felmerülő hülye eladói kérdésekre, amit nem fogok érteni. Ilyenkor a szőkeségemtől elgyengülnek az eladók és nem várnak tőlem túl sokat. Meg még keveset sem.
Összeszedem magam és megírom a munkálatok elvégzésének pályázati anyagait. Azt még nem döntöttem el, hogy ide a blogra teszem vagy meghívásos alapon közvetlenül küldöm el a potenciális segítőknek. (+Johnny Depp)
Az engem olvasó, kreatív, erős, ötletes, jó humorú és szorgalmas, keveset fogyasztó férfiismerőseim készüljenek! Kezdjenek edzeni, azaz holnaptól gyakorolják az étel és ital nélküli munkavégzést, miközben abszurd humor sziporkázik belőlük.
A felsoroltakon kívül szükségem lesz szállításra is. A parkettát és a festéket biztosan nem tudom gyalog hazahozni, pénzt meg nem adnék a szemét, kiszipolyozó multiknak. Inkább nem adok a barátaimnak.
A munkálatok végeztével, nagyon színes beszámolókat fogok majd írni, a bénán lerakott padlóról, a kiborított festékről és minden egyébről, amit kedves és szeretett barátaim kicsit furán oldanak majd meg. Mégis meggyőződésem: értéknövelő beruházásba kezdek. Mert milyen értékes lesz majd a lakásom, miután kiderül, hogy a falra került a parketta, és a padlóra a falfesték! És ez még csak egy pici gondolatfoszlány! Az én barátiam ennél sokkal, de sokkal ügyesebb dolgokat szoktak kitalálni. (Csak emlékeztetőül: zenélő csap, kinyithatatlan zár, és hol van még akkor a bottal működő DVD lejátszó!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése