„Sohasem lennék egy olyan klubnak a tagja, amelyik elfogadna engem a tagjának.”
Lehetséges, hogy buta vagyok. Ezen azóta gondolkodom, amióta először láttam az Annie Hall-t. Nagyon egyszerűnek tűnő gondolat, ráadásul humoros. Mégsem tudom megmagyarázni, miért érzem szinte a védjegyemnek. Az évek során észrevettem, hogy tökéletesen tudok azonosulni vele, abban a pillanatban, ahogy felmerül egy „klubtagság” lehetősége.
Van néhány viszonylag új mozgalom, ami nekem lett kitalálva. (Zeitgeist, Kulturális kreatívok). A kulturális kreatívok egyik közös jellemzője, hogy akiket idesorolnak, mind egytől-egyig egyedül érzik magukat a gondolataikkal. Úgy vélik, hogy nem igazán értené meg őket senki, annyira másképp látják a világot.
Na, nem mintha kényszer lenne rajtam, hogy bárhova csatlakoznom kellene, de azt sem értem miért tiltakozok az ellen, hogy regisztráljam magam bármelyik társasághoz. Nem nagy probléma ez, inkább csak önmagammal nem vagyok tisztában.
Egyszer volt (azt hiszem 2006-ban,) Budapesten egy Béke-meditáció, ami a világ számos pontján ugyanabban az időpontban került megszervezésre. Elmentem és nagyon jól éreztem magam. Mondhatni, hogy olyan közösségben voltam, ahova szívesen tartoztam. Tavaly elmentem a Buddha ereklyék kiállításra. Pár órát töltöttem a helyszínen. Ott is úgy éreztem, hogy hazataláltam. Mégsem szeretnék semmilyen buddhista közösséghez tartozni.
Talán Woody Allen miatt. Két lehetőséget látok. Csatlakozok egy ”klubhoz”, ahová tartozni szeretnék, de még nem vagyok egészen odavaló, tehát elhatározom, hogy megfelelek neki. Ez szinte kizárt. Nem akarnék magamból semmit feladni, hogy beleférjek egy masszába. A másik lehetőség, hogy találok egy társaságot, ahová pontosan megfelelő lennék. Akkor azért nem akarnék odatartozni, mert megijednék, hogy semmilyenné váltam.
Valami ilyesmit gondolok. Viszont a Zeitgeist és a Kulturális kreatívok hónapok óta foglalkoztatnak. Valahogy ezt a két társulatot másnak látom. Valami olyasminek, ahol bolygópolgárok gyülekeznek. Tartoznak valahova és mégsem.
Azt hiszem belezavarodtam. Már magam sem értem, magamat.
Keressen több ehhez hasonló videót a Zeitgeist-n
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése