Hahó! Még élek! Több mint huszonnégy óra telt el az oltás óta és semmi nem történt. Leszámítva azt, amit tudatilag produkálok. Éjjel felébredtem kétszer. Először arra, hogy viszket a hasam. Félálomban azonnal eszembe jutott, hogy biztos az oltástól. Aztán inkább aludtam tovább. Másodszor meg arra ébredtem, hogy hányingerem van. Erről is az oltás jutott eszembe, de tovább aludtam
Reggel rájöttem, hogy azért volt hányingerem, mert tegnap egyik szenvedélyemnek éltem: pizzát ettem. Ez nálam úgy van, hogy addig eszem a pizzát, amíg van. A felénél már bőven elég lenne, de egyszerűen elvesztem az eszem és nem tudom abbahagyni. A vége felé már csak arra tudok figyelni, hogy minél előbb lefeküdjek aludni. (ezért én csak itthon eszem pizzát, vagy ott ahol le lehet feküdni) Ez az egész rituálé olyan, mint a Piroska és farkas mesében, amikor a farkas hasát felvágják és telerakják kövekkel, miután kiszedik a nagymamát belőle. A pizza az én hasamban is legalább olyan teher, mint a kő, a farkaséban. Aztán alvás után iszonyú terhemet elcipelem a csapig (mint a farkas a patakhoz) és annyit iszok, amennyi belém fér. Ezután nyilván pihenni kell.
Tegnap este még sört is ittam. Persze hogy felébredtem éjjel!
(Fontos információ: kis pizzáról beszélünk.)
Szóval nincs mellékhatás.
Azaz mégis. Jóga közben éreztem. Van egy ászana (ardha macjéndrászana), amikor az egyik kart, a hát mögött, deréktájon át kell vezetni az ellenkező oldal irányába és a tenyérrel, a has oldalát megérintjük. No! Ezen a ponton volt a rémisztő mellékhatás! Fájt a karom. Gyanús! Eddig sosem fájt, most meg igen! Nem hívtam ki az ügyeletet, gondoltam befejezem a jógát, aztán majd meglátom. Lehet, hogy innom kellett volna kalciumot?
A hatóanyag még nem működik, ezt érzem. Voltam ma itt-ott és még nem figyelt engem senki, és azt hiszem mindent saját akaratomból tettem. Remélem! Vagy mégsem?
Ezt azt hiszem saját akaratomból írtam, és aki olvassa, gondolom, ugyanígy teszi. Szegény feje!

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése