Nagyon, nagyon kellemes körülmények között beszélgettem valakivel. Szóba került a tudatosság. Akkor átfutott az agyamon, hogy na, az nekem nincs, nem vagyok tudatos. Azóta sem megy ki a fejemből az a beszélgetés. (sem)
Rájöttem, hogy tévedtem. Én nagyon tudatos lény (lány) vagyok, csak én is hajlamos vagyok ezt a fogalmat általánosan értelmezni.
Tudatos vagyok. Ez nagyon trendin hangzik. Nálam ez is másképp van. Másképp, mint ahogy a cosmo-lányoknál (lényeknél) van.
Én tudatosan vagyok vegetáriánus. Nem arról van szó, hogy nem eszek húst, hanem arról, hogy növényi eredetű ételeket eszem. (nagy különbség!) Tudatosan. Ez nem elhatározás kérdése volt, hanem úgy maradtam. Egyszerűen éreztem, hogy így kell tennem és ezt tudatosítottam magamban. Mert megértettem a lényegét.
Én tudatosan jógázom. Nem arról van szó, hogy naponta elvégzek különböző ászanákat, hanem arról hogy a jóga az életem részévé vált. Tudatosan. Ez nem elhatározás kérdése volt, hanem egyszer ráéreztem, hogy mi a lényege és úgy maradtam, mert tudatosítottam magamban.
Én tudatosan gyűjtöm szelektíven a hulladékot. Nem arról van szó, hogy egyszerűen szétválogatom a szemetet. Megértettem a lényegét, ezért tényleg nem hagyom a kupakot a műanyag palackon, elmosom a fémdobozokat, a papír közé nem teszek olyan csomagolóanyagot, amelyik fémmel kombinált. Tudatosítottam önmagamban és úgy maradtam.
Én tudatosan viszonyulok az emberekhez. Nem arról van szó, hogy udvariasan beszélek és mosolygok, ha kell, ha nem. Megértettem, hogy senki nem ok nélkül olyan amilyen, megértettem, hogy mindenki alapvetően ugyanazt a kék madarat kergeti és megértettem, hogy mindenki másképp egyforma. (Mérő Lászlótól kölcsönözve e találó kijelentést). Tudatosítottam magamban és így maradtam.
Én nem tudatosan élem az emberi kapcsolataimat. Nem manipulálok, nem számítgatok. Mondom, ha mondanom kell, megírom, ha meg kell írnom. Aztán verem a fejem a falba, gyötrődöm, hogy minek is tettem, mondtam? Ami miatt nyugodt vagyok, az csak az, hogy nem bántanék senkit.
Na és a cosmo-világ. Ebben a fura mátrixban a tudatosság azt jelenti, hogy fel kell építeni az életet. Legalább pár évre előre. Melyik egyetem és miért, utána melyik cég, ott milyen pozíciók, sőt azt is illik tudni, hogy olyan céghez kell menni, ahonnan jól lehet eljönni. A cosmo-világban tudatosan választanak párt és tudatosan esnek teherbe. A pár megválasztásánál fontos paraméter, a végzettség, a pedigré, a jövedelem, egzisztencia. A tudatos gyermeknemzés kiszámított, tervezett. Szó nincs vad, szerelmes éjszaka valódi gyümölcséről.
Ma a cosmoságot hívják tudatosságnak. Én azt nevezem annak, ami a részünkké válik, mert megtapasztaljuk és megértjük valaminek az értelmét.
Én egy öntudatlan, tudatos lény (lány) vagyok. Én egy ösztönös, intuitív lény (lány) vagyok.
Ebből az egészből az derül ki, hogy ebben a világban nem sok babér terem nekem. Nem baj! Azok a kicsi babér darabok olyan édesek nekem, mint másnak egy egész fa. Mert én érzem, beépítem és részemmé teszem őket. A sok kicsi babér darab mind itt van bennem, velem.
A József Attila missziót nem adom fel, főleg a születésnapján nem. Találtam ehhez a bejegyzéshez is pár sort tőle.
„Az én vezérem bensőmből vezérel!
Emberek, nem vadak –
elmék vagyunk! Szívünk, míg vágyat érlel,
nem kartoték adat.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése