Elragadtatom magam magam adom

Akkor most felfedem a titkot, hogy kinek is adom meg magamat négy fejezetben? Ugyanis hatalmas nemzetközi igény van e talány megfejtésére. Tömegek próbálják kitalálni, miről is van szó?

Kis kitérőt teszek – ami nem szokásom, hiszen híres vagyok a szűkszavúságomról és összeszedett, csapongástól mentes gondolataimról. Kitérőmben dicsőíteném kicsinyt a Magam adom című zeneszám szövegvilágát. Talány ez is ám! Univerzális! Bárminek hallható, bármivel helyettesíthető – szerintem. Lehet nő, lehet férfi, lehet drog, lehet eszme, lehet érzés. A méltatás során érdemes kitérni a magyar nyelv zseniális, leleményes használatára! Tessék megfigyelni, hogy a szavak kettős (akár többes) értelmet hordoznak, amit még fokoz az előadó tökéletes játéka a hangsúlyokkal, és a zenével. Ugyanezt a sokértelműséget éri el a szerző, azzal hogy nem használ írásjeleket. Nincsenek tagolt mondatok, mondatrészek Az igekötők használata ritmust ad a szövegnek. Véleményem szerint a mű közelít József Attila bravúrjaihoz. Ennyi talán elég hozzáértő esztétikai, stilisztikai elemzésemből, mert mintha kicsit túlpörögtem volna.

Kinek is adom meg magamat?

Mr. Panic a nyertes férfiú! Elgondolkodtam már régebben, hogy miért férfinak találtam ki a pánikot? A férfiak kevésbé unszimpatikusak nekem, mint a nők. Azt is megmondom ám miért? A nőket jobban ismerem, átlátok rajtuk – mivel én is nő lennék. Ivarilag biztosan, hiszen szültem is, így biológiailag kétség nem fér hozzá, hogy az X kromoszómások nagy csoportjának tagja vagyok.

Nem tudom, miért férfi a pánik? Talán mert nőtől nem féltem még. Volt már férfi, akitől féltem. Például az apám, de ez egy sok kötetes történet lenne, annak ellenére, hogy sosem bántott fizikailag.. Viszont a pánik is csak lelki szinten ijesztget, a fizikai tüneteket már én magam produkálom.

Szóval megadom magam, magam adom Pánik úrnak. Ezt döntöttem. Ő az, akivel hosszú tartós kapcsolatom volt, olyan, ami a legmélyebben érintett. A volt férjemmel hosszabb ideig voltam együtt, mint a pánikkal, de neki nem adom meg magam. (nem mintha kérné)

Igazság szerint nagyon régen nem találkoztam a pánikkal. Legutóbb, valamikor tavasszal látogatott meg, amikor alig ismertem meg, olyan új cuccban jött. Találkozásunk örömére átdolgoztam a napi jógámat, amivel eltávolítottam magamtól. Apropó jóga! Már fél éve, hogy ötféle fiatalító ászanát is gyakorlok. Ezek persze nem azért vannak, hogy fiatalítsanak, hanem a pajzsmirigyet és az agyat telítik vérrel, mintegy átmossák őket. Például ettől vagyok ennyire okos is, ha érdekelne valakit e megfejthetetlennek tűnő titok. A fiatalodás csak mellékhatás. Remélem időben szólnak majd a barátaim, ha túl fiatal lennék már, mert szeretnék felnőtt nőnek látszani, és nem kislánynak. Vigyázni kell ezzel, mert öregítő ászanák nincsenek.

Miért ez őrült gondolat, hogy megadom magam, magam adom a pániknak? Egyszerűen, mert neki egészben kellek, nem részleteimben. Eljátszottam a gondolattal, mi lenne ha egyszer egy támadását végig elviselném? Nyilván nem ölne meg. Ami nem öl meg, az megerősít -szól a közhely, ami egyébként általánosságban baromság, egyedileg igaz is lehet.

Ma már nem vágyok Mr. Panic jelenlétére és nagyon remélem, hogy nem olvassa a blogomat.

Mielőtt az derülne ki, hogy ma jobb volt nekem, megcáfolom. Ritka szar szerda estém a gödör alján telik. Előremutató fejlemény, hogy mintha már nem csúsznék tovább, és látok valami fényszerű dolgot, ha felnézek. Véleményem a férfiakról – legalábbis a két nem normálisról – változatlan, de a hangulatomat már nem befolyásolja eme tény.

Mai napom történéseinek sokasága közül csak egyet emelek ki: megint elromlott a számítógépem. Immáron másodszor, pár hónapon belül. Ez volt a nap csúcspontja. Kicsit káromkodtam, de már elmúlt.

Ma is megadom magam magam adom, de már nem a pániknak, hanem valamelyik másik értelmezésnek:

„Megbabonáztatom magam magam adom

Megadom megadom neki megadom magam”