2009. szeptember 8., kedd

Megnyilvánuló megnyilvánulatlan

Ha már ilyen jól alakult, akkor felfedem a felfedezésemet Depeche Mode ügyben.
Ez a zene alapjában véve csupa ütem, mégsem lehet rá ütemesen gyalogolni, de szerintem ugrálni sem. Ezt nem próbáltam. Viszont lüktet és hullámzik. Ez sokkal meghatározóbb érzés, amikor hallgatom. A hullámzás.
No, és arra jöttem rá, hogy ebben a zenében legalább olyan hangsúlyosak a szünetek, a két hang két ütem közötti csend, mint maga a hallható zene. Ettől a lüktetés és a hullám. Na és hol hallottunk már erről, kedves gyerekek? Hát persze! Az óm! Az óm a megnyilvánuló és megnyilvánulatlan hangok és egyben a valóság e két aspektusának a kifejezője. Tessék csak zengetni! Belül, az agyunkban fogjuk érzékelni miről írok én itt.
Leszögezem: a Depeche Mode spirituális zene. Tessék kipróbálni! Szemet becsukni és hagyni, hogy hasson! Hullámzást fogtok érezni kedves gyerekek, és lüktetést, ami pont olyan, mint az ember szerveinek a zsibogása.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése