Ezo

Elegem lett. Igazából nem tudom az okát, mi váltotta ki, mi ez nagy változás, csak érzékelem.
Az ezotériáról lenne itten szó. Elég fura, hogy valamiféle megfoghatatlan megérzés mondatja velem, hogy ezen a téren is jól be vagyunk csapva. Nem tudom azt mondani, hogy évek hosszú során összeszedett valamiféle tudás szintéziseként, hirtelen vizsgát teszek, és már tudom is nagy igazságot. Annak ellenére van ez így, hogy igen sok dolgot olvastam, tanultam. Annál többet tapasztaltam. Pontosan a tapasztalataim miatt szakítok az ezoterikus világgal. Az itthoni, mondhatni nyugati ezotériával. Azt hiszem ezen a téren is a megérzéseimre fogok hagyatkozni.

Ellentmondásos érzéseim vannak, hiszen számtalan olyan dolog történt velem az elmúlt években, ami nem magyarázható logikus, a mai tudomány által ismert és elismert tényekkel. Éppen ezért hiszek egy felsőbb rendező elvben (nevezhetjük Istennek is), hiszek a Hold hatásában, a reinkarnációban, a karmában, a csillagokban, az asztrológiában, feng-shuiban, reikiben, ájurvédában, jógában, tantrában. Mindegyikkel kapcsolatban van olyan tapasztalásom, ami a hitemet erősíti, alátámasztja.

Azt viszont nem hiszem, hogy mindezek a több ezer éves tudások pár hét alatt, de akár pár év alatt elsajátíthatók. Azt sem hiszem, hogy a tudást bárki megszerezheti, aki beül egy tanfolyamra. Azt viszont állítom, hogy a világ (univerzum, kozmosz) működését bárki megtapasztalhatja, ha lebontja az agyának korlátait és mer gondolkodni, ha élete eseményeit megpróbálja kívülről nézni és az okokat nem csak az ismert anyagi világban keresni.
Nem olyan régen beszélgettem ismerőseimmel a gyógyítókról. Mindegyikük elutasította, a reiki (ősi kézrátétes gyógyítás) igazságát, erejét. Én azzal érveltem, hogy az orvosok is azt mondják a gyógyíthatatlannak címkézett betegeiknek, hogy akarniuk kell meggyógyulni, hinniük kell, és sokan megmagyarázhatatlanul nyerik vissza egészségüket. Vitapartnereim ezt azzal magyarázzák, hogy az ilyen emberek önmagukból nyerik az energiát. Legyen így, de kérdem én, hogy egy halállal küzdő legyengült szervezet honnan varázsol elő energiát, és az az energia mit csinál? Senki nem tudja. A reiki ugyanezt az energiát (a kozmosz energiáját) használja. Azt hiszem azt könnyebb elfogadni, hogy az akaraterőmmel gyógyulok, mint azt, hogy az univerzum energiáját használom, holott a kettő ugyanaz. Én is az univerzum része vagyok és bennem is itt az univerzum. Azt hiszem, ha eddig eljutunk a gondolkodásunk korlátainak lebontásában, sok minden a helyére kerülhet, sőt felismerhetővé válik, hogy magától működik a világ és benne mi is. Azt hiszem, ha a harmóniára törekszünk, mind önmagukban, mind a környezetünkben elég messzire juthatunk. A természet is egyensúlyra törekszik és meg is valósítja azt, nekünk csak meg kell próbálni vele együtt élni. Sajnos egy dologgal komolyan foglalkozni kell. Önmagunkkal. Magunkat kell fejleszteni, elemezni, tanítani.
Ez a nagy csapda itt, a mai az ezoterikus világgal. Azt sugallja, hogy kívülről megoldható minden probléma. A karmát magyarázatként használják, legritkább esetben hívják fel a figyelmet, hogy a karma, nem eleve elrendeltet jelent, hanem tudatosan változtatható. Megoldandó feladatok sora, hiszen ezért jöttünk ide: tanulni, fejlődni. Az asztrológia jóslásként vonult be a köztudatba, pedig a születési jegyek, a bolygók és azok egymásra hatása a karmánkkal együtt élő dolog. Egy helyzet, ami arra ad lehetőséget, hogy többet megtudjunk magunkról és ezáltal könnyebb legyen önmagunk tanítása. Annyi köze van a jövőhöz, mint a társadalmi helyzetnek, a bőrszínnek, a nemünknek. Ezek mind meghatározhatják hova jutunk, de a lehetőség is ott van, hogy saját utat válasszunk, annak biztos tudatában, hogy honnan jöttünk, nők vagyunk vagy férfiak, feketék vagy fehérek.

Na, és a kedvencem: Feng-shui. Működik. Létező dolog.
Amikor évekkel ezelőtt megjelent az első feng-shui könyv, hatalmas lelkesedéssel olvastam. Amikor már leülepedett bennem rájöttem, hogy az én környezetem alapvetően a feng- shui elvei szerint van berendezve. Ösztönösen, mert már akkor is – igaz még sokkal kevesebb tudással a birtokomban – harmóniára törekedtem. Igaz én is használtam és használok feng-shui eszközöket, de ezek nagy részét még annak előtte hoztam be a lakásba, hogy bármit tudtam volna az ősi térrendezés filozófiájáról. Tehát, hiába aggat valaki a lakásába szélcsengőket (Úristen! Miket lehet kapni!), hiába a delfin, meg a mécses, ha az egész, alapvetően nincs összhangban az illető személyiségével. Abban meg végképp nem hiszek, hogy a feng-shui szakértő (aki mellesleg pár hónap alatt tanulta meg a több ezer éve fejlődő tudományt) jó sok pénzért megmondja nekem, hogy mit hova tegyek és máris dőlni fog a pénz, jön a szerelem és a gyereket felveszik az egyetemre. Kamu.
No, persze ez most úgy néz ki, hogy nálam a bölcsek köve. (Egyébként abban is hiszek. Mármint az alkimistákban) Nem, nem! A bölcsek köve a hozzám látogató emberek zsebében van. Ők azok, akik visszaigazolják az én feng- shuimat. Aki eljön hozzám, jól érzi magát Nem én mondom, ők mondják. Én csak tapasztalom. Pedig nincs semmim. Nincs itt semmi különös. Ami itt van körülöttem, az mind én vagyok. Lehet, ha valaki olyan jönne hozzám, aki utál, kifejezetten rosszul érezné magát? Lehet, sőt biztos. Hála az égnek, ezt még nem tapasztaltam. Azt hiszem, ezért az élményért nem fogok olyat magamhoz hívni, aki utál engem.

Úgy döntöttem visszatérek oda, ahonnan az ezotériához keveredtem. Az őseredetihez. A buddhizmus, a hinduizmus, Tao és Jézus. És önmagam. Csak így szerényen. Bár…ha azt nézem, hogy az univerzumban én, bennem meg az univerzum….valahogy, így haladok tovább.