(Be)jegyzőkönyv

A tegnapi boncolásnak (lelki és élve) mára megvan a szövettani eredménye is. A szövettani vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsam a sorozatos lelki sérüléseim okát. A legutóbbi sérülésemből tanultam a legtöbbet, mert most a sebesülést követő boncolásnál jól használható képleteket sikerült kimetszenem és a tárgylemezre tennem.
Íme, az eredmény:
A múltban bekövetkezett sérülések és a jelenlegi seb oka is, hogy az érzelmeim vezérelnek. Ez az általános megállapítás, már több boncolási jegyzőkönyvemben szerepel. A mostani képletek alapján egyértelműen megállapítható, hogy az életemet úgy élem, hogy nem tervezek, nemigen határozok el dolgokat. Az engem ért hatásokra reagálok így folyatom a kis életemet. Tehát nincsen stratégiám. Emberi kapcsolataimban pláne.
A vizsgált lélekdarabjaimon jól megfigyelhető, hogy fenti okokból nagyon fejlett a megérző és beleérző képességem. Minden érzelmi rezdülést jól befogok és fel is dolgozom és szigorúan érzelmi elemzés alá veszem. A saját érzelmeimet elemzem, másét nem tudom és nincs is hozzá jogom sem. Születik valamilyen következtetés, aminek alapján haladok tovább.
Ez a habitus több szempontból is problémás. Egyrészt nem lehet vele a mai világban élni. Úgy értem sebesülések nélkül nem lehet. Másrészt az óvna meg valamelyest a fájdalmaktól, ha hasonló lelkületű emberrel hozna össze a jó sorsom. Aki tudja fogadni a rezgéseimet, értékelésre is képes és még arra is, hogy érzelmekkel reagáljon. Ehhez meg csak annyi kell, hogy tisztában legyen az érzéseivel és vállalja is azokat.
A mikroszkóp alatt vizsgálva megállapítottam, hogy amiként a világban létezem, az nagyon hasonlatos a Tao tanításához. A Tao szerint a folyóval együtt kell haladni, kicsit kormányozva, hogy ne menjünk a szikláknak, de árral szemben, erős sodrásban nem lehet hosszú távon létezni. Valahogy így látszik az én érzelmi életem.
A gyakorlatias életem is így látszik.
Megállapítottam továbbá, hogy lelki túlburjánzásom semmi esetre sem rosszindulatú, operációt, resectiót nem igényel. Lokális és akut kezelésre szükség lehet, de sokkal fontosabb a prevenció. Semmi esetre sem javallt a páncél és tüskeépítés, sokkal inkább hatékony a megfelelő férfiember felkutatása.
A jelenlegi állapoton a zene, könyv, barátok és nevetés javíthat.
A boncolás (lelki és élve) után a sebek bevarrása megtörtént, bár a hegesedés még nem indult meg, ezért a kórokozók távoltartása érdekében ajánlatos a sebet gyakran tisztítani és kötéssel ellátni. A kötés jelen állapotomban a páncélt helyettesíti.

Kontroll egy hét múlva, illetve amennyiben az állapotomban bármilyen negatív változás állna be felkeresem a boncasztalomat.